Majomparádé

Teljesítettük az első afrikai szakaszt is. Hosszú volt, de nagyon megérte. Elég korán indultunk, így még nem volt teljesen világos, de azért többet láttunk Tangerből, mint előző este. Tényleg lenyűgöző, gyönyörű parkok, mesés part.

A tevékkel most nem találkoztunk, cserébe láttunk szamarat, tyúkot, lovat, kutyát, pulykát, birkát, tehenet és rókát (igaz, már döglött volt), meg ki tudja, hogy mi nem jut még eszembe, és ezeket mind az autópálya leállósávja mellett, vagy épp a leállósávban.

A nap fő attrakciója viszont a majmok voltak az Ifrane Nemzeti Parkban. Egyszer csak megjelenteket az út szélén a fák között. Gyorsan félre álltunk, hogy közelebbről is megfigyeljük őket. Nem voltak túl rámenősek, ahogy előzetesen figyelmeztettek, inkább félénkek. A legnagyobb sztár az volt, aki egy zacskó napraforgó magot eszegetett nagy bőszen a fa tetején.

Ezen kívül nagy nézelődésre nem volt idő, így is  közel 12 órát voltunk úton, pedig csak tankolni álltunk meg és a parkban ettünk egy gyors konzervet. Hidegen, mert kellően éhesek voltunk ahhoz, hogy ne várjuk ki amíg megmelegszik.

Szerencsére azért így is ezernyi dolgot láttunk az autóból, az óceántól kezdve síkságon, fennsíkon hegyeken és szurdokokon keresztül nagyjából mindent. Nehéz szavakba önteni ezt a fajta változatosságot és szépséget ami ebben az országban fellelhető.

Az utak is messze várakozás felettiek eddig, az autópályát simán elcserélném az M1-re, az alsóbb rendű utakból pedig kis túlzással bármelyiket a szombathelyi úthálózatra.

Egyedül a nagyon sok szemét (még a legnagyobb pusztaságban is), ami árnyalja a képet.

Holnap folytatjuk a kalandot, remélhetőleg hasonlóan szép tájakon és élményekkel.