Elfújta a szél

Tegnap teljesítettük az afrikai maraton szakasz nagyobbik részét, elértünk Laayouneba.


Előtte éjszaka elég erős szél volt, sokan meglepődtek reggel a táborban, amikor egy-két dolgukat nem (ott) találták meg a lefekvés előtti helyén. Ezen kívül azonban nem volt semmilyen rendkívüli esemény.


Reggel összepakoltunk, reggeliztünk és elindultunk az Óceán partra, hogy még ezzel növeljük az egyébként is 1.000+ km-es távot. De megérte, nagyon is. Néhány óra autózás után egyszer csak ott volt előttünk a nagy kékség és hullámzó morajlás. Az idilli képet egyedül a már-már szokásosnak mondható szemétfoszlányok árnyalták, de az élményből ez mit sem vont le.


Rövid előkészület és terep feltérképezés után mindkettő kocsival lejutottunk a partra, így együtt tudtunk utazni a parton veretős videókat csinálni. Utólag jutott eszünkbe, hogy térkép szerint jó eséllyel az Óceánban haladtunk oda-vissza, amit a GPS tracker is megerősített a kékségbe rajzolt cikkcakkokkal. Reméljük senkire nem hoztuk rá a frászt az otthoniak közül. Van így is elég dolog, ami miatt aggódhatnak.


Nagyjából 1-2 óra után vágtunk bele a szakasz érdemi részébe és 500-600 km-t utaztunk Nyugat-Szahara / a Déli Tartomány (mindenki válassza ki a meggyőződése szerinti opciót) fővárosába, Laayouneba. Sajnos az előzetesen ajánlott kemping már nem üzemel, így a városban aludtunk. Előtte még egy kis kormány szervócső javítás volt a porondon, amit már napok óta egyeztettünk a minket kísérő helyi szerelő csapattal. Sajnos tömíteni nem lehetett, így a javítás átnyúlt a következő reggelre is, ami már egy másik történet kezdete lesz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Simply the best

Final countdown

Még ezek után is indulhatnékod van? Kezd el a felkészülést a következőre!