Egyszer megjavulok én

Na szóval. A kormány szervócső szivárgott, tömíteni nem lehetett, így hegeszteni kellett, de azt csak reggel tudták megoldani. Így felkelés és pakolás után várni kellett, amíg a szakik megjöttek és visszarakták a már javított csövet.

Ezek után újra délnek vettük az irányt, hogy Dakhlában befejezzük a maratoni szakaszt. A táj egészen kihalt és egyhangú volt, végtelenül unalmas. Ha nincs a YouTube és Zámbó Jimmy, jó eséllyel mindenki elaludt volna, de így egész jó hangulat kerekedett a végére. 

Közben még Boujdourban próbáltunk teve burgert találni, de sajnos nem jártunk sikerrel, így maradt a normál ebédre. Pedig végigjártunk kellően sok helyet, de azon kívül, hogy egyszer egyik helyről a másikra, majd onnan vissza irányítottak semmit nem hallottunk az ígért különlegességről.

Ebéd után még megnéztünk a közelben egy hajóroncsot, aztán következett a végtelen egyenes és a már emlegetett Jimmy.

Mivel másnap már Mauritániában lesz a mezőny, így este még Covid tesztet kellett csinálnunk, ami mindenkinek negatív lett. Mondjuk, kíváncsi vagyok a pozitív eredmény egyáltalán opció-e.

Este a hivatalos kempinget választottuk, ahol egészen sokan összegyűltek és jó hangulatban készültünk a várhatóan több órás procedúrával járó határátkelésre.